Kedves Gombásztársam!

Lilatönkű pereszke

"A gomba a természet különce, mert sem nem állat, sem nem növény, miközben látszólag mozdulatlan életmódja miatt emlékeztet minket a növényekre, azonban kitin tartalmú sejtfala van, ami viszont állati tulajdonság. A gombák önálló birodalmat alkotnak az élővilágon belül és fontosságuk alapján ugyanolyan fontosak mint a növények és az állatok. Örvendezünk együtt a földi élővilág sokszínűségén."

A kapcsolatom a gombával a bolti csiperkével kezdődött még a 80-as évek közepén. Érdeklődve tanulmányoztam az egyedi megjelenésű zöldséget. „Miért zöldség a gomba, amikor nincs is rajta semmi zöld?” Kérdeztem anyámtól, aki nem tudott válaszolni a talányos kérdésre. Így magamtól eredtem neki a kérdésem megválaszolásának. Az első "vadon" termett gombafaj, amit megismertem, a gyapjas tintagomba volt. Jellegzetes megjelenése azonnal szemet szúrt nekem. Tehát már két gomba nemzetséget megismertem, a csiperkéket és a tintagombákat. Aztán jöttek a galócák, hiszen sajnálatos módon előfordulnak mérgezések. Ezért hamar megtanultam a határozójegyeit a gyilkos galócának. Amikor 2003 júniusában ráleltem, ennek köszönhetően nyomban felismertem.

Gyilkos galóca

Hamarább találkoztam légyölő galócával egy őszi osztálykiránduláson a Bükkben 1994-ben. Egy telepített lucos tele volt vele. Aztán megismerkedtem a mezei csiperke fajokkal, nagyspórás, erdőszéli, kétspórás, ízletes, sziki, karbolszagú. Ez utóbbi hányást, hasmenést okoz. Azonban már a szagával eltántorítja az embert az elfogyasztásától. Majd felfedeztem a rendkívül jó illatú, aromás mezei szegfűgombát. Sose értettem, miként lehet összetéveszteni a susulykákkal vagy a parlagi tölcsérgombával. Azoknak nincs ilyen remek illata! Aztán következett gombász életem egyik nagy szerelme, egy őszi napon 1998-ban belebotlottam a lilatönkű pereszkébe. Ízre, illatra egy földi kemény kalapos gomba. Nincs olyan kifinomult mint a sztárolt ízletes vargánya és annak pereputtya. Ellenben kedvenc élőhelyén tömegesen fejleszt termőtesteket és az ember degeszre eheti magát vele. Rántott gombakalapként a kedvenc ételeim egyike volt közel tíz évig. Pörköltnek is kedveltem elkészíteni. 

Nyárfa-érdestinóru

2007-ben felfedezettem a nyárfa érdestinórut. Hozzászokva a mezei gombák ütős ízeihez, meglepetésként ért, hogy az őshonos nyárfáink társaságában terem egy finom gomba. Vajon lepirítva csipet sóval bizony haloványan vargánya aromát éreztem. Ezért elneveztem az Alföld vargányájának.
Napestig folytathatnám a sort a kedvenc gombáimmal és nemcsak ehetőkkel, hanem valamilyen szempontból becsesekkel számomra.

A gombák iránti vonzalmam vett rá 2010 októberében, hogy elindítsam életem egyik nagy projektjét, a Gombamánia blogot, amit 2025-ig szerkesztettem. A tizenöt évben benne foglaltatott nyolc évnyi piaci munka is mint gombaszakellenőr. Vezettem 2013-2019 között gombaklubot társadalmi munkában. Voltam oktató középszintű tanfolyamokon. De tartottam sok előadást, készítettem videót, és szerkesztettem magazint is. Tartalmasan töltöttem el a mögöttem lévő tizenöt évet. Produktív és élményekben gazdag időszaka az életemnek, ami véget ért. Két okból kifolyólag, az első és legfontosabb, a klímaváltozás hatására az élőhelyek egyre inkább átalakulnak, elszegényednek. A gombaszezon teljesen szétesett. A szakmám gyakorlása ellehetetlenült, valamint odalett a "zöld menedékem", ahol fel tudtam töltődni. A másik ok, hogy utolért a test természetes hanyatlása közel az ötvenhez és a szervezetem komoly jelzéseket adott, hogy ideje üzemmódot váltani, különben nem gombába, hanem fűbe harapok.

Gyapjaslábú fülőke

Az eredeti blogot még 2025 végén archiváltam, vagyis privátra állítottam. A 2013-ban elindított közösségi oldalát 2026 június elsejével töröltem. Látszólag elvesztettem 7000 fotót, 3600 bejegyzést és több mint 4000 követőt, miközben nyertem, visszakaptam a függetlenségemet. Kevesen veszik észre, hogy a platform gazdaságban a szolgáltatók "jobbágyai" és ha valódi hasznot(?) akarnak, akkor úgy táncolnak, ahogy az adott oldal algoritmusa fütyül. Bizony, csak illúzió az ember és ember közti értő kommunikáció a platform gazdaság furmányosan megalkotott karámjában. Ezért drasztikusan leépítettem online jelenlétemet és nagyon meggondolom, hogy mire mennyi figyelmemet fordítom. Oh, nem, egyáltalán nem lesz itt sem "tartalomgyártás", a meghagyott netes felületeim kizárólag a személyes boldogulásomat szolgálják, avagy marketing eszközök. Tizenöt évnyi zöld küldetés után a tudásomból meg akarok élni, hogy a meglévő anyagaim rendezésére legyen időm és az utókorra értékelhető tudást hagyjak hátra. Ebbe pedig már nem fér bele az önfeláldozó adakozás. Szívesen adtam, szívesen csináltam azt a sok mindent, de a jövőbeli értékőrzés érdekében profi szintre lépek. Nem lesz egyszerű, de elkerülhetetlen a váltás. Aki továbbra is velem tart akár élőben, akár gondolatban a gombászösvényen, sose feledje, a gomba a közös nevezőnk. 

Barátsággal,
Gombamánia