Negyed hatkor jártam egy kört a belvárosban és ránéztem pár gomba lakcímre is. Az egyiknél, ahol karbolszagú csiperke lakik, megtaláltam a hőségben és szárazságban gyorsan tönkrement, a múltkori felhőszakadás nyomán előbújt termőtesteit. Ugyan a karbolszagú csiperke ehetetlen, kissé mérgező (ez csak annyit jelent, hogy nem öl meg, hanem pár órára "bezár a vécébe"), de hasznos talajlakó korhadékbontókat mégis csak egy "jó" gomba, aminek meghiúsult spóraképzése elszomorított. Lefotóztam az egyik mumifikálódott termőtestet és gondolataimba temetkezve mentem tovább a városi körömön. A séta élvezeti értéke felemásra sikerült, mert a poros, madárkaka szagos levegő irritálta a torkomat, nagyokat tüsszentettem, és a furán fojtó levegő, ami még reggel csak 25 Celsius fokos volt, is nyomasztólag hatott rám. A séta végére energia többlet helyett kevesebb erőt éreztem magamban. Ez figyelmeztető jel! Azt jelzi, hogy a környezet már nem éltető jellegű!! Békéscsaba elveszíti lakhatóságát fokozatosan a kényelmi(?) szolgáltatásai ellenére. Erről külön tanulmányt lehetne írni, hogy mégis mi történik. De ez nem az én dolgom, erre vannak külön szakemberek.
2025.09.25. Ugyanazon a lakcímen a karbolszagú csiperke termőtestei megörökítve. Tehát tavaly ősszel sikeresen spórázott, és valószínűleg, idén ősszel is, amikor megjönnek a mediterrán ciklonok és beáztatják Kétkörösközt, ismét tud majd teremni. De persze mi emberek most is jobban tesszük, ha nem szedjük fel, mert valóban "bezár a vécére" minket, ha elfogyasztottuk, ha ugyan egyáltalán taszító vegyszeres szaga és íze ellenére bárki is le tudta gyűrni a torkán. Bár tudok ilyenről... Aztán egy életre megutálta a gombát a szerzett élmény hatására. Igen, sajnos tartós gombaundort okoz a fogyasztása. De azért rokonai többsége jó, ehető gomba. Viszont az ehetetlenek elkülönítése pont a kellemetlenségek miatt erősen javasolt. Ezért beszéltem külön a csiperkék nemzetségéről online előadásomban június 28-án.


Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése